Doki 2

Megvan, hogy mit jelent a polven magneettitutkimus! Csináltak egy MRI-t a térdemről!

Annyit tudtam erről a vizsgálatról, hogy az ember befekszik egy hatalmas mágnesbe és pont. Mivel Melman is mindig elaludt az MRI-től (a hipohonder zsiráf a Madagaszkárban), először attól fostam, hogy én is így járok! Pláne, hogy reggel f9-re kaptam időpontot, ehhez viszont 6-kor kelni kellett.
Nem akartam hülyén kinézni, ahogy hanyatt fekve horkolok mint a vadállat, és közben folyik a nyálam...

Ezzel szemben alvás nélkül voltak rémálmaim! Nem aludtam el, mert egyrészt a gép tök hangos, másrészt meg amint egyedül hagytak a szobában és beindult, azonnal rémképek szálltak meg!
A nővérke előtte még kedvesen rögzítette a lábam egy satuban, majd benavigálta a tálcát a mágnes belsejébe egy távirányítóval, illetve megkérdezte füldugót kérek-e, vagy inkább valamelyik rádiót hallgatnám fejhallgatón?

Aztán beindult ez a szar, és akkor bevillant az agyamba, hogy ez egy bazi erős mágnes, és ha van bennem valami fém, azt egyszerűen kitépi belőlem! Persze nincs bennem semmi, meg valószínűleg ez nem is így működik, de én egy kicsit ott bepánikoltam. És akkor nem volt megállás, elindult egy húsz perces horrorfilm heavy metál betétzenével, mert én meg a Radio Rockot kértem a fajhallgatóban (és a rockkal a finnek nem viccelnek!). Jót szórakoztam volna rajta, csak ebben a sztoriban én lettem a mellékszereplő, akit a főhős nem tud megmenteni és véres cafatokra hullik!

Szóval ott feküdtem szépen, és mivel a motorbalesetemkor a kiesett egy-két óra azért volt, mert valójában ufók vittek el és chipet tettek a fejembe, egyszerűen szétfröccsent az agyam, ahogy kitépte az műszer!
Aztán szétrobbant a térdem, mert az meg valójában azért fájt, mert valami szilánk valahogy belekerült!
Amikor a kezemet meg levettem a mellkasomról, akkor meg a szívem robbant ki a helyéről, mert persze pacemaker is volt bennem.
De a legdurvább az az volt, ahogy az egész testem szétrobbant, mert különleges vörösvértestjeim lettek a motorbalesetemkori ufórablástól, hihetetlen mennyiségű vastartalommal, és minden egyes sejtet kitépett belőlem a gép.

Én meg hogy elterveztem, hogy majd a végén azt mondom a nővérkének, hogy most már biztos vonzó leszek a csajoknak... Ja. Alig vártam, hogy minél messzebb legyek!